2009. szeptember 25-27-e között rendezték meg az AARG (Aerial Archaeology Research Group) konferenciáját az olaszországi Siena közelében, Certosa di Pontignano-ban. Az európai, és más kontinensekről is érkező kutatók a légirégészeti lehetőségek széles palettáját vonultatták fel a két napos előadás-maratonon, melyhez poszter szekció is kapcsolódott. A találkozó harmadik napját egy kirándulás zárta. Az alábbiakban igyekszem röviden összefoglalni élményeimet és tapasztalataimat.
Az AARG nemzetközi légirégészeti konferenciája 2009-ben az olaszországi Siena mellett kerül megrendezésre. Szerencsére lehetőségem nyílott a részvételre, melyre egy poszterrel készülök. Ezen egy korábban már felvetett probléma hatását kívánom szemléltetni, s reményeim szerint kérdéseimre, megfigyeléseimre válaszok is fognak érkezni. A találkozó előadásairól, érdekességeiről és tapasztalatairól igyekszem beszámolni a későbbiekben. Addig is szeretném megmutatni az elkészült posztert, melynek törzsszövege magyarul is olvasható!
A következő bejegyzés részben kapcsolódik a XXI. Nemzetközi Limes Kongresszushoz, valójában inkább a helyszínhez köthető, hiszen a Hadrianus fal keleti végpontja, Arbeia erődje, valamint a tőle nyugatabbra elhelyezkedő Segedunum is Newcastle Upon Tyne-hoz tartozik, ahol a résztvevők is megfordultak. Ezen kívül az előadások közül sok foglalkozott a térség kutatási eredményeivel, természetesen légirégészeti és távérzékelési segédanyagokat is felvonultatva. Magukra az előadásokra nem kívánok kitérni, ezeket a jövőben megjelenő kötet taglalja részletesen, csupán két angol nyelvű plakátot tennék itt közzé, mely az English Heritage (az ottani örökségvédelem) National Mapping Programme (NMP) (légirégészeti kutatáson alapuló, Angliára kiterjedő lelőhely-térképezési program) Hadrianus fallal foglalkozó eredményeit mutatja.
.jpg)
.jpg)
2009. augusztus 17-23-a között rendezték meg a XXI. Nemzetközi Limes Kongresszust a ködös Albionban. A szerencsésebbek elő és utókirándulásokon is részt vehettek, melyen többek között a Hadrianus falat mutatták meg a vendéglátók. De mi lehet a légirégészeti tanulsága a kint töltött időnek? Az előadásokból és kirándulásokból álló rendezvényen megfigyelteket több részletben szeretném tolmácsolni. Első körben egy légirégész terepi tapasztalati következnek…
Érdemes lenne egyszer megvizsgálni, hogy az ismertté vált soros temetők milyen körülmények között kerültek elő. Mire is gondolok? Szakirodalmi adatok alapján legtöbbször bányászat, vezetékfektetés, szőlőtelepítés, intenzív mezőgazdasági művelés, stb. során kerültek elő csontok és/vagy temetkezésre utaló leletek, melyek után megkezdődhetett egy-egy temető feltárása. A beruházásokhoz kapcsolódó megelőző feltárások során pedig legtöbbször az előzetes terepbejárások helyett, az építkezés felügyelete hozott eredményt. Ezek alapján valószínűleg azt mutatná a statisztika, hogy a temetkezésekre kis eséllyel lelhetünk rá terepbejárás során. De hogyan ismerhetjük meg az egykori soros temetők helyét, a temetők szerkezetét, sírok számát, és ezen keresztül az egykor élt embereket, ha nem szeretnénk minden talpalatnyi földet feltárni? A lehetőségeket és fajlagos költségeit tekintve minden bizonnyal a légirégészet vállalhatja magára a feladatot…
A légirégészeti kutatások sikere több tényezőtől függ, de főként a megfigyelt terület talajától, a rajta folytatott műveléstől és természetesen az időjárástól. Utóbbival kapcsolatban elsősorban a klímaváltozás kap hangsúlyt a különböző fórumokon. Mivel nem szakterületem, nem szeretnék ezzel részleteiben foglalkozni, csak tapasztalati alapon vetem fel a kérdést: van-e és milyen a hatása a klímaváltozásnak a légirégészetre?
.jpg)
Blogomat Erdélyből indítottam, ahol 2008 óta zajlik légirégészeti kutatás Európai Uniós segítséggel. A Pécsi Légirégészeti Téka a marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi és székelykeresztúri múzeummal együttműködve végzi a felderítést, melynek célja a daciai limes kevéssé ismert szakaszának pontosítása.
Érdemes megfogadni a mondást. A régészetben ez talán még inkább igaz. Ha valamit nehezen értelmezhetünk, vagy nem látjuk az összefüggéseket, csak "hátrébb kell menni", el kell távolodni a problémától...
A légirégészet a régészet egy különleges formája, mert nem átvitt, hanem konkrét értelemében használhatja a mondást!
Tapasztalatom szerint sokszor szorul magyarázatra a légirégészet mint kutatási forma. Talán nem véletlen, hiszen még szakmai körökben sem tekinthető - sajnos - általánosan elterjedtnek ez a lehetőség. Szeretném, ha írásaimmal kissé közérthetőbbé válna ez a sokoldalú, összetett munka, melynek látványos eredményei mindenki számára kellemes pillanatokat szerezhetnek!
Blogom első bejegyzéseként, kedvcsinálóként csak egy képet mellékelek: Torockószentgyörgy vára háttérben a Székelykővel. Később jönnek a részletek is!
