2009. augusztus 17-23-a között rendezték meg a XXI. Nemzetközi Limes Kongresszust a ködös Albionban. A szerencsésebbek elő és utókirándulásokon is részt vehettek, melyen többek között a Hadrianus falat mutatták meg a vendéglátók. De mi lehet a légirégészeti tanulsága a kint töltött időnek? Az előadásokból és kirándulásokból álló rendezvényen megfigyelteket több részletben szeretném tolmácsolni. Első körben egy légirégész terepi tapasztalati következnek…
Whitley Castle árkai a súrlófényben
A Newcastle Upon Tyne-ban rendezett kongresszus rengeteg előadását szerencsére kirándulásokkal is fűszerezték, és mit mondhatnék, nem fukarkodtak a buszoztatással a szervezők! Keresztül-kasul beutaztuk a vidéket, csak sajnos a Hadrianus falból mutattak keveset... nyilván, hogy a rendszerhez tartozó további római lelőhelyekről minél többet tudjunk meg. Ez sikerült is! … Hja, azok a birkafűnyíróval gondozott lelőhelyek! Meghasad a gabonatermelő területekről érkezők szíve a látványtól. Sok lelőhely – melyeket akár ásatások sem pusztítanak – ugyanis terepi látvánnyal várja a vendégeket! A római táborok árkai, sáncai, esetenként belső épületei is kivehetők, sejthetők. Szerencsés esetben pedig még a fény is segítségünkre lehet…
Ennél a pontnál válik érthetővé a légirégészeti látószög! Három lelőhelyet (Whitley Castle, Cawthorn Camps, Risingham Camp) szeretnék fényképeimen keresztül bemutatni, melyek légirégészeti értelmezését a Google segíti (bár nem tökéletes időpontokban, súrlófénnyel készültek a műholdképek, mégis kitűnően ábrázolják a lelőhelyeket!).
római táborok Angliában nagyobb térképen való megjelenítése
Whitley Castle: a tábor védműveit soha nem szántották, így az egyik legjobban megőrződött római emlékkel van dolgunk. Az 1950-es években egy kis ásatás, majd 2008-9-ben topográfiai és geofizikai mérés szolgáltatott információkat a lelőhelyről. A rombikus formájú tábornak három kapuja volt (a legjobban, 7 árokkal védett nyugati oldalán nem volt kapu). Több épület maradványa a felszínen és a levegőből is azonosítható. A római korban a környéken ólombányák működtek, a tábor feladata ezek felügyelete lehetett.
a tábor észak-nyugati oldala és kapuja
az északi sarok tornya szemmagasságból
az árok-sánc vonalat a kőkerítés is kiemeli
Cawthorn Camps: North Yorkshire Moors fenséges látványa a rómaiakat is megigézte… építettek is néhány, számszerűleg négy tábort ennek felügyeletére. A levegőből és a terepen is kiválóan azonosítható árkok-sáncok funkciója és kronológiája nem teljesen tisztázott, mivel kevés ásatás volt a területen. A felszíni nyomok lenyűgözők, reméljük a további kutatások a táborok rendeltetéséről, koráról is szolgáltatnak információt.
az egyik tábor sánca és árka ideális fényviszonyoknál
a súrlófény jól szemlélteti a domborzati különbségeket
az előbbi árkok rendszere másik irányból fényképezve... ekkor nem a fény, hanem a növények mutatják a nyomokat
Risingham Camp: a tábor a Hadrianus fal előterében található. Védelmi rendszere és belső épületei is kiválóan megőrződtek, felszínen és levegőből is jól tanulmányozhatók. Érdekes megfigyelés, hogy egy archív légifotón szinte jobban láthatók a nyomok, mint a geofizikai felmérésen!
a saroktorony kváderkövei eredeti helyükön tanulmányozhatók
Mindhárom lelőhely könnyedén azonosítható terepen, a védelmi rendszer nyomai is kivehetők, mérhetők. Az angol kollégák természetesen már rég fel is térképezték őket. Mégis, az erődök értelmezésében rendkívül jelentős szerepe van a légifotóknak! Hasonlóan a téli fényképek készítési technikájához, ebben az esetben is a súrlófény segíti leginkább a munkát. A hosszan elnyúló árnyékok kontrasztosan rajzolják elénk a domborzati eltéréseket, vagyis az árkokat, sáncokat, esetenként a belső épületeket. Érdemes megfigyelni a műholdképeken, hogy milyen objektumok azonosíthatók fentről a fény segítségével… saroktornyok formája, az erődök belső szerkezete, esetleg barakképületek, stb. Ebből a szempontból Risinghem viszi a prímet!
A terepen módszertani megfigyeléseket igyekeztem tenni: az eltérő jelenségek hogyan láthatók, mennyiben segíthet vagy hátráltathat a fény, milyen különbségeket mutathat a növényzet, stb.? Szerencsére mindhárom esetben viszonylagos súrlófény világította meg a helyszíneket ottjártunkkor. Néha a kisebb domborzati különbségek is vetettek akkora árnyékot, hogy szemmagasságból is értelmezhetővé váltak a jelenségek. Máskor, helyesebben más szögből pedig a növényzet (árkok nedvesebbek, más a növényzet…) mutatta a nyomokat. De(!) az egyes formák az esetek nagy részében nem állhattak össze egésszé. Ehhez a szemmagasság nem megfelelő látószög!
Tanulságok:
- A terepen könnyen azonosítható nyomok sem mondhatnak el mindent, az összefüggések megértéséhez érdemes „eltávolodnunk”, más szemszögből megfigyelnünk a jelenségeket.
- Módszertani szempontból elsősorban a súrlófény jótékony hatásában bízhatunk a légirégészeti felderítés során, de
- ilyen típusú lelőhelyeknél a növényzet eltérései is segítségünkre lehetnek.
