levegőből ás a szakkör (?!)

történt egyszer, hogy némi hírverést csapattam egy érdekes megfigyelés körül... így született a blog neve. nem tőlem, ráadásul a teljes értelmetlenség határát súrolja. úgyhogy igyekszem inkább kisütni valami értelmeset belőle... vagyis - közérthetőbben - a légirégészetből!

Copyright

Az oldalon megjelenő tartalmak(képek és szöveg) bármilyen utánközlése, sokszorosítása és elektronikus tárolása a szerző engedélye nélkül tilos. Minden jog fenntartva.

Időjárás előrejelzés (www.időkép.hu)

Időjárás előrejelzés

Beruházás vagy legatyásodás? - Támpontok a légirégészet alkalmazásához

2012.02.07. 18:18 légipék

Az, hogy a magyar régészet általános megítélése mélyponton van, főként a beruházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti kutatás – sokszor torzított – visszhangjának köszönhető. De, hogy egy beruházás miként vezethet legatyásodáshoz, abban mindkét oldalnak van felelőssége.

Részemről egy jogosan elvárt űrt kívánok betölteni azzal, hogy legjobb tudásom szerint – a közérdeket szem előtt tartva – leírom a légirégészet alkalmazási lehetőségeit, így külön hangsúlyt fektetve a beruházói oldalról érkező tervezhetőségi igény kielégítésére.

  • [az erre vonatkozó legfontosabb részletekről tömör, kiemelt írások tájékoztatnak].

Ugyanakkor még az elején szeretném leszögezni, hogy a légirégészet csupán egy tudományága a régészetnek, azon belül is a lelőhely-felderítésnek képezi a részét, vagyis ezzel csupán egy torta szűk szelete válhat elérhetővé.

001.jpg


A légirégészet helye a „régészeti tortában”

A légirégészet az ún. nem romboló régészeti módszerek közé tartozik, hiszen vizsgálatai során távolról, a levegőből szemléli a lelőhelyeket. Felderítés során nem kerül azokkal konkrét kapcsolatba, tevékenységével a régészeti jelenségeket nem „rombolja”.
A légirégészet a régészeten belül a lelőhely-felderítésben játszik szerepet, de a feltárásokhoz kapcsolódó dokumentációnál, illetve épített örökségünk felmérésében is alkalmazható. Jelen esetben a legfontosabb, lelőhely-felderítési szerepére kívánok fókuszálni.

  • [A légirégészet a lelőhelyek felderítésére alkalmas módszer.]

002.jpga légirégészet lehetőségei is szerteágazók, de ez is csak egy módszer a sok közül

Miért van szükség lelőhely-felderítésre?

Magyarország régészeti lelőhelyeinek jelentős része nem ismert, vagy nem dokumentált. Szakmai szempontból ez az egyes kultúrák megtelepedésének, életének megértését nehezíti, állami szempontból pedig az ismeretlen lelőhelyek ismeretlen kulturális értéket képviselnek. Beruházói oldalról nézve a kérdést, minden ismeretlen lelőhely ismeretlen mennyiségű pénzt és megelőző feltárásra fordítandó időt, vagyis korlátozott tervezhetőséget jelent.
A lelőhely-felderítés különböző módszerei, így a légirégészet is lehetőséget biztosít ennek a hiátusnak a felszámolására.
Magyarországon jelenleg nem kap kellő figyelmet és forrást a lelőhely-felderítés, melynek jelentős szakmai (pl.: lelőhely-rombolás, műkincsrablás) és gazdasági következményei (pl. beruházások tervezhetőségének korlátai) is vannak.

  • [A lelőhely-felderítés a beruházás tervezési fázisában, a helyszín kiválasztásában nyújt segítséget.]



A légirégészet mint lelőhely-felderítési módszer

Az ember környezet-alakító tevékenységének nyoma hosszú időn keresztül megőrződik, legyen szó akár egy földbe ásott egyszerű gödörről, vagy a települések környezetének használatát őrző tájról. A légirégészet – bizonyos keretek között – teszi lehetővé ennek megfigyelését, összefüggéseiben való láttatását.

  • [A légirégészet összefüggéseiben, szerkezeti részletekkel képes a régészeti lelőhelyeket felderíteni.]



Mit láthatunk a levegőből?

A macska és a szőnyeg hasonlattal lehet egyszerűen szemléltetni a légirégészet lehetőségeit. Míg a macska szemszögéből láthatók a szőnyeg színei, addig mi, magasabbról ezek összefüggéseit, formáit, a mintákat is észrevesszük. Vagyis a légirégészet az emberi tevékenység földben megőrzött nyomait (a lelőhelyek objektumait) összefüggéseiben, értelmezhető egységként dokumentálhatja.

  • [A levegőből a földben rejtőző régészeti jelenségek azonosíthatók nagy részletességgel.]

003.jpg

Hol alkalmazható a légirégészet lelőhely-felderítésre?

Módszertanából adódóan különböző jelenségek más és más lehetőséget teremtenek a felderítésre.

004-01_200.jpgÉpített környezet: a települések szerkezete sok esetben árulkodik történelmi múltjukról. Ennek megfigyelésére, egyes részek jelentőségének kiemelésére kitűnő szolgálatot tehet a légirégészet. Az épületek alá ugyanakkor nem lát be, tehát a mélyben rejtőző régészeti nyomok felderítésére alkalmatlan.

004-02_200.jpgErdőségek: az erdőgazdálkodás sokszor a mezőgazdaságnál több lehetőséget ad régészeti korú maradványok megőrződésére. Sok esetben találkozhatunk sáncokkal, árkokkal, halomsírokkal és más – elsősorban domborzati – jelenségekkel ilyen helyeken. Lombhullató erdőkben, a lombmentes időszakban a fény-árnyék viszonyok fedhetik fel a levegőből ezeket a nyomokat, s láttathatják összefüggésben őket.

004-03_200.jpgMűvelt területek: ezen belül is a szántóterületeken várható a legjelentősebb eredmény a légirégészettől. Az emberi beavatkozást megőrző talaj, illetve a rajta fejlődő növények különböző módon, színben és méretben elkülönülve mutatják a mélyben meghúzódó régészeti jelenségeket. A legjobb eredményt a kalászos növények adhatják, melyek egészen kicsi, néhány deciméteres jelenségek képét is közvetíthetik felénk.

  • [Zöldmezős beruházás esetén a légirégészet eredményes lelőhely-felderítési módszer lehet.]



Mikor alkalmazható a légirégészet lelőhely-felderítésre?

Az egyes megfigyelési lehetőségek szabják meg az alkalmazhatóság idejét. Lombmentes erdőségben elsősorban a téli időszakban érdemes felderítést végezni, a talaj jelzéseit növényzettől mentes őszi-tavaszi időszakok adhatják, míg a növényzeti jelek kutatására főként a tavaszi-nyári periódus lehet alkalmas.
Légirégészeti szempontból a legjelentősebb, kalászos növények jeleit kutató periódus nagyjából májustól július közepéig tart.
A felderítési lehetőség több dologtól függ, melyek között meghatározó az időjárás és a csapadékmennyiség.
A légirégészeti kutatás sikere a rendszerességen múlik. Megfelelő tervezés, és optimális körülmények jelentős eredményeket produkálnak, de az igazi siker egy terület többszöri megfigyelésével érhető el.

  • [A légirégészeti felderítés különböző időszakokban alkalmazható. Legeredményesebb a kalászos növényekkel borított területen, tavaszi-nyári időszakban. A szisztematikus, tervezhető felderítés szolgáltatja a legtöbb eredményt.]



Mit jelent az, hogy részletesen és összefüggéseiben mutathatja a régészeti jelenségeket?

Megfelelő körülmények esetén a légirégészeti kutatás eredménye egy részletes lelőhely-térkép. Ez azt jelenti, hogy akár egészen kis méretű régészeti jelenségek is láthatók a felvételen. Ez lehet például egy sír, egy cölöpnek a nyoma, vagy egy kb. fél méter széles fal is. Mivel összefüggéseikben láthatók a régészeti nyomok, akár a lelőhely teljes kiterjedésére vonatkozóan nyerhetünk ennyire pontos adatokat. Ha egy sír látszik, akkor nyilván egy több ezer síros temető is azonosítható, ha látszik egy cölöp nyoma, akkor a cölöpsor házat vagy palánkot is kirajzolhat, egy fal pedig alkothatja egy hatalmas épület részletét is.

  • [A légirégészet a régészeti lelőhely szerkezetét, összefüggéseit, kiterjedését mutatja.]



Mi szükség van erre a részletességre?

Szakmai szempontból rendkívül lényeges szerepet játszik, hogy nem csupán a lelőhely tényét állapíthatjuk meg, hanem annak szerkezetét is láthatjuk a felvételeken. A lelőhely korának meghatározása viszont sok esetben ezek alapján nem lehetséges, ezért kiegészítő kutatást, elsősorban terepbejárást is kell végezni a felderített helyszínen.
A légi felvétel részletessége a további munkafolyamatok tervezésében kiemelkedő szerepet játszik. A képek alapján a lelőhely szerkezete elárulja az esetleges feltárás vonzatait, ennek járulékos tényezői (anyagi, emberi és időtényező) is kalkulálhatók lesznek.
A képek térképészeti feldolgozásának köszönhetően nagy pontossággal (akár néhány deciméter, jellemzőbben néhány méter) azonosíthatók a terepen a régészeti jelenségek.

  • [A légi felvételekből készített lelőhely-térkép nagy segítséget jelent a feltárás munkafolyamatainak, idő-, ember- és költségvonzatának tervezésében.]

005.jpg

Ha úgyis szükség van kiegészítő kutatásra (pl. terepbejárás), akkor miért szükséges a légirégészetre is figyelmet fordítani?

A régészeti lelőhelyek különböző módon azonosíthatók, egy módszer nem jelenthet kizárólagosságot. Míg pl. a terepbejárás során egy adott leletsűrűség és lelet-típus alapján tippelhető az adott lelőhely fajtája, összetettsége, addig a légirégészet az „alaprajzot” is biztosíthatja.
A légirégészet szerepe azért fontos, mert:
-    a részletes lelőhely-térkép a feltárást tervezhetővé teszi,
-    vannak olyan lelőhelyek, melyeket pl. terepbejáráson nem lehet azonosítani, a levegőből pedig igen. Ezek egy része (pl. temetők) pont a „legproblémásabb” lelőhely-típusok közé tartozik, feltárásuk időben, anyagi és emberi erőforrásban is meghatározó.

  • [A légirégészet a régészeti munkák tervezhetőségében nyújt segítséget, és olyan lelőhelyeket is megmutathat, melyek pl. terepbejárással ritkán azonosíthatók. Ezek egy része olyan lelőhely, melyek elkerülése kiemelt fontosságú lehet beruházói szempontból (pl. nagy sírszámú temetők).]

006.jpga temetkezések olyan lelőhely-típusba tartoznak, melyek sokszor terepen nem azonosíthatók

Milyen költségvonzata van a légirégészeti kutatásnak?

A légirégészeti kutatást legtöbbször drágának tartják, hiszen a repülési díjak, valamint a felvételek feldolgozásához kapcsolódó szaktudás, és informatikai háttér valóban komoly pénzbe kerül.
Az eredmények ugyanakkor nem ezt mutatják. A felderítésre fordított idő (és költség) hozadéka, vagyis a lelőhelyek rendkívül részletes szerkezeti képe rentábilis módszerré teszi a légirégészetet. Ezt az eredményt – mennyiségben és részletességben – csupán terepbejárással el sem lehetne érni, a munkára fordított idő alapján pedig a költségek is magasabbra rúgnának.
A kívánt eredmény a módszerek megfelelő kombinációjával érhető el. Fontos tudni, hogy a légirégészet eredményessége sem korlátlan, ahogy más módszert sem tekinthetünk kizárólagosnak.

  • [A légirégészet rentábilis lelőhely-felderítési módszer. A kívánt eredmény elérése érdekében a módszerek megfelelő kombinációját célszerű használni.]



Összefoglalás

A régészet a lelőhely-felderítésnél kezdődik. A légirégészet csupán egy, a számos lelőhely-felderítési módszerek közül. Eredményessége sok tényezőtől, de főként a tervezhetőségtől és a szisztematikus munkától függ. Elengedhetetlen kiegészítője a terepi ellenőrzés.
Véleményem szerint a lelőhely-felderítési módszerek széles körű alkalmazásával, megfelelő támogatással néhány év alatt nagyságrendekkel pontosabb adatokkal rendelkeznénk hazánk régészeti lelőhelyeiről. Az adatok lehetőséget teremtenének a prediktív modellezésre is.
Az eredmények alapján, a beruházások tervezhetőségének pontosításán keresztül a régészet mint konfliktusforrás kikerülhetne a képből, a megelőző feltárások költség- és idővonzata is csökkenne, közelebb kerülne a vállalt keretekhez.

A légirégészet a lelőhelyek felderítésében segíthet. Részletességével és költséghatékonyságával a beruházások tervezhetőségét jelentősen növelheti. A szakmai lehetőségekről nem is beszélve...

007.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás segítség régészet alkalmazás tervezés közérdek beruházás módszertan légirégészet lelőhely-felderítés lelőhely-diagnosztika

A bejegyzés trackback címe:

https://legiregesz.blog.hu/api/trackback/id/tr274075518

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása