2010 fordulópontja lehet az erdélyi kutatásnak. A kezdeti nehézségeken felülemelkedve az együttműködés egyre szélesebb körű, a kutatást Pánczél Szilamér koordinálja Marosvásárhelyen, az alapadatok és ismeretanyagunk egyre pontosabb és rendszerezettebb, valamint úgy tűnik, sikerült hosszú távra repülőt és személyzetet is találni hozzá. Ezek eredményként a lelőhelyek száma gyarapodik.
Utolsó bejegyzésemet a jó időjárási lehetőségek reményével zártam, hiszen nélküle a légi felderítés lehetetlenné válik. 
A február végi kiutazás nem lett a legszerencsésebb választás. Erdély keleti felében a Kárpátok előterét hosszú ideje stabil hótakaró borította, azonban egy felmelegedés pont keresztülhúzta a számításunkat. Az utazási időpont személyes okokból tolódott ki a hónap végére, és sajnos eredménye is korlátozott lett. Biztosan sikeresebbek lettünk volna korábbi repülésekkel.
Megérkezésünkkor tavaszias idő fogadott, hóra kizárólag a magasabb részeken lehetett még számítani. Öröm (?) az ürömben, hogy repülőgép sem állt rendelkezésre, mivel még nem volt megállapodás az új céggel. Ez szerencsére egy-két napon belül megoldódott, s reméljük, hogy hosszabb távon együtt dolgozhatunk Fülöp Zoltánnal és Goger Attilával. A repülőgép továbbra is egy ultrakönnyű madár, egy magyar gyártmányú Apollo Fox. Mivel még nem volt nyitható ablaka, egy tesztrepülés mellett döntöttem, hogy kipróbálhassuk a gépet és az együttműködés hatékonyságát. Reménykedtünk benne, hogy a magasabban fekvő részeken még maradt némi hó, melynek segítségével látni is fogunk valamit.
A repülés előtti éjjel lehűlt a levegő és hó is esett. Már csak napsütésre volt szükség, mely részben meg is érkezett. A kezdeti nehézségek után végre repülhettünk. A pilótám Goger Attila műrepülő volt, így a manőverezéssel nem volt gondunk… inkább a hó mennyiségével. Sajnos az alacsonyabban fekvő részekről már hiányzott a fehér lepel. Egy-egy helyszínt megpróbáltunk rácsapással azonosítani (főleg, ha elfértünk a fáktól), de inkább a magasabb régióban keresgéltem.
.jpg)
Az első eredmények (valószínűleg római őrtornyok) a Firtos környékén, vagyis pont azon a részen jöttek, ahol tavaly sikerült egy őrtornyot azonosítani. A mostani helyszínek komoly lehetőséget jelentenek a jövőbeni kutatásra, valamint a terepi munkára. A tesztrepülést gyakorlatilag itt be is fejeztük, és visszatértünk Marosvásárhelyre.
Kicsit keserű szájízzel tudomásul vettük, hogy az idei télre ennyi jutott…
Az időjárás nem így gondolta, így napokkal később az egész kutatási területet újra hólepel borította. Rohamléptekkel láttunk neki a feladatnak, hogy a betervezett helyszíneket lencsevégre kapjuk. Sajnos a havat nem követte a tiszta égbolt, így párás, sokszor felhős időben fényképezhettem. Mivel a helyszínek egy része nem követelte meg a súrlófényt, csak a képek minősége, szépsége szenvedte el az árnyék hatását.
A starthely Makfalvára került át, mely gyakorlatilag a római határvédelmi rendszernél fekszik. A majd’ 4 órás repülés során sikerült a Hargita előterétől, Baróton és Oltszemen keresztül egészen Bereckig repülni, majd onnét Brassó felé és vissza. Fő cél a római táborok és a közöttük fekvő részek felderítése volt, emellett más korszakba tartozó lelőhelyekről is készítettem felvételeket. A legtöbb esetben ideális vastagságú volt a hótakaró, viszont a felhők sokat rontottak a lehetőségeken. Új lelőhely nem került lencsevégre, de a kollégák által jelölt helyszínek közöl néhányról készültek felvételek.
A berecki római tábor
Római tábor nyomai Komolló határában
A 2009/2010-es téli évadot részben sikeresnek, de mindenképp lezártnak tekinthetjük Erdélyben. A felvételek a további kutatások során nagy segítséget jelentenek, a közeljövőben pedig egy légifotós kiállításon járják majd be Székelyföldet. Mivel a téli szezont tekinthetjük a legfontosabbnak légirégészeti szempontból Kelet-Erdélyben, így nyáron főleg a terepi munkán lesz a hangsúly. A „puzzle” pedig lassan kezd összeállni.
Székelybánja vára a levegőből
Egy szép példa az erdélyi erődített templomokra (Kézdiszentlélek)
Sáncok és árkok a levegőből
Marienburg (Földvár), a Német Lovagrend egyik legfontosabb barcasági vára
