Repülés közben, az állandóan változó nézőpont miatt sokkal több dolgot lehet észrevenni, mint egyetlen helyről figyelve. A légi felvételek készítésekor a lelőhely szemmel és gondolatban is követhető, míg a fényképek egy-egy kimerevített pillanatot ábrázolnak. Mikor visszanézem őket, sokszor nekem is keresnem kell a látnivalókat. Ilyenkor hívom segítségül a képmanipulációt…
Egy templomon kívánom szemléltetni a lehetőségeket, illetve ezek egy szűk keresztmetszetét. 2009 kora nyarán egy átrepülés során figyeltem fel a látványos lelőhelyre Fejér megyében. Az érett gabonában csekély szín- és magasságbeli eltérések jelezték, hogy régészeti nyomokat rejt a föld. A lehetőségeket jól tükrözi az egyik fotó, melyen a lelőhely részleteit alig lehet azonosítani.
Szomorkodásra semmi ok! Mivel nem fotópályázatra, hanem régészeti kutatásra készült a kép, nem kell megijedni a manipulációtól. Szerencsés esetben így sokkal több információhoz juthatunk, csak tudni kell mihez nyúljunk. Egy multi-, vagy hiperspektrális felvétel esetében talán egyszerűbb lenne a dolgunk. Ezek a felvételek ugyanis hullámhossz tartomány szerint vannak rétegekbe csoportosítva. Egyszerűbben fogalmazva: míg mi hagyományosan RGB (red-green-blue) szín-rétegekkel dolgozunk, addig a másik esetben látható fény-közeli infra-infra… stb. szerinti osztályozás van. Mivel minden dolog más-más hullámhossz tartományt nyel el és sugároz vissza, így a multi- vagy hiperspektrális felvételek lényegében növénytípusok, víztartalom, stb. alapján manipulálhatók… Leegyszerűsítve! De mi hagyományos RGB-vel dolgozunk. Így nekünk maradnak a grafikai programok.
Tegyük félre a képek alul- vagy túlexponálását, ezzel együtt a hisztogramm korrekcióját. Ezzel ugyanis csak általánosságban javíthatunk a képeken. Ugyanígy kevés plusz információhoz juthatunk a kontrasztosítással. Ezek csupán általános fogások a képek szebbé, jobbá tételében. Az ördög a részletekben lakozik! Elsőre furcsának tűnhet, de sok esetben a képek homályosításával szoktam kezdeni a műveletet. Ennek oka, hogy az apróbb színkülönbségeket – melyek nem a régészeti nyomokat mutatják – homogenizálhatjuk, és előkészítjük a további munkára. A részletek kiemelésére ezután sok lehetőség van. A gradiációs görbe színek szerinti változtatásával egyszerűen emelhetünk ki, vagy tüntethetünk el részeket. Hasonló eredményt érhetünk el színátmenet változtatásával is. Az egyik legjobb módszer viszont – szerintem -, ha a színeket több lépésben cseréljük. A homogenizálással előkészített kép apró színbeli eltéréseit ezzel a módszerrel szépen lassan kiemelhetjük. Végeredményként egész valótlan, de igen sok információt felfedő felvételt kapunk. Ezek nem publikációhoz, hanem elemzéshez, értelmezéshez készülnek. Nem is a külcsín, hanem a belbecs a lényegük!
A teljesség igénye nélkül felvázolt módszertani
lehetőségek eredményeként látható a templomot és környezetét ábrázoló fotó. A manipuláció előtt, vagy a levegőből csupán egy templom, a körítőfal, sírok és egy-egy telepre utaló nyom volt felfedezhető. A képmódosítás hatására – általánosságban – jobban kirajzolódtak a részletek (mellesleg a teleobjektív vignettálása is). Kontrasztosan láthatóvá váltak a település egyes objektumai (valószínűleg félig földbemélyített házak), és a templom körüli temető egyes sírjait is el lehet különíteni. Az igazi változás azonban magánál a templomnál és a körítőfalnál figyelhető meg. Az elemzés alapján a szentélyzáródás lekerekített formát mutat, kívülről támpillérek támasztják. Kontrasztosan látható az épület kiugró válla és a sekrestye is. A körítőfal sokszögét szintén támpillérek erősítették kívülről, és ami még érdekesebb, a bejáratnál egy kisméretű épületre is fény derült!
Az elsőre „általánosnak” tűnő felvétel, az elemzés után feltárta részleteit. A további kutatás így más irányt vehet, ugyanis egy érdekességgel van dolgunk! A tatárjárásnak és a török-kornak köszönhetően a Dunántúlon sok település és templom pusztult el. E helyek egy része újra benépesült, sokszor azonos néven, de máshol épült újjá, és vannak, melyeket a mai napig a föld mélye rejt. Azonosításuk – a légirégészeti kutatásoknak segítségével is – zajlik. A felvétel rejtette templom értékét mégis más adja: nem csupán egy eddig ismeretlen templomot mutat. Formája és szerkezete alapján ugyanis nagy valószínűséggel egy erődített templommal, egy ún. „templomvárral” van dolgunk, melyek hazája elsősorban Erdély. A
