levegőből ás a szakkör (?!)

történt egyszer, hogy némi hírverést csapattam egy érdekes megfigyelés körül... így született a blog neve. nem tőlem, ráadásul a teljes értelmetlenség határát súrolja. úgyhogy igyekszem inkább kisütni valami értelmeset belőle... vagyis - közérthetőbben - a légirégészetből!

Copyright

Az oldalon megjelenő tartalmak(képek és szöveg) bármilyen utánközlése, sokszorosítása és elektronikus tárolása a szerző engedélye nélkül tilos. Minden jog fenntartva.

Időjárás előrejelzés (www.időkép.hu)

Időjárás előrejelzés

A macska meg a szőnyeg

2011.07.06. 23:07 légipék

Mit tegyen a légirégész, ha a különlegesen jó évben nincs elég pénz repülésre?! Ülhet otthon (vagy az irodában) és búslakodhat, vagy feltalálja magát. Igyekeztem az utóbbit tenni…



Mint tudjuk, a módszertan Crawford óta igencsak felkapta a kalászos növényeket, mert rendkívüli részletességgel képesek jelezni mindazt, amit eleink a talaj megbolygatásával hátrahagytak. Ehhez persze kell az a szükséges plusz, amit a repülés adhatott hozzá. Nélküle olyanok lennénk, mint a macska a szőnyegen: látjuk a színkülönbségeket, de nem áll össze a kép. Ha mindezt távolról szemléljük, kirajzolódik a minta, feltárulnak az összefüggések.



De mi van akkor, ha tudjuk, hogy milyen a minta, és lemegyünk a macskaszemek szintjére? Nos, akkor is látszik, csak értenünk kell, hogy mit is mutat felénk a táj. Úgyhogy kihasználva a repülésmentes időt, elővettem olyan helyszíneket, amik potenciális lehetőséget teremtettek a módszertan megfigyelésére.

Hogy teljesen világos legyen mit is kerestem, nagy vonalakban leírom a lényeget: a talaj bolygatásával hosszú időre meghatározzuk annak szerkezetét. Hihetetlennek tűnhet, de például a több évezreddel ezelőtt ásott árkok – habár betemetődtek – a talaj szerkezetében bekövetkezett változások miatt még mindig őrzik a beásás emlékét. Innentől kezdve kishazánkban gyakorlatilag az emberi korszakok jelentős részének emlékeit őrzi a táj, csak jó körülmények kellenek a nyomok előcsalogatásához.

Nos, miután ástunk egy gödröt, árkot és magára hagytuk, szép lassan bemosódik a környező talaj, vagy betemetjük mi magunk. Természetesen a talaj szerkezete megváltozik, ezzel a vízháztartása és a tápanyagtartalma is módosul. Hasonló, de ennek szinte fordítottja, mikor egy elpusztult falnak a helyét nézzük, ott ugyanis a talajban levő kőanyag, mészhabarcs, stb. eredményezi a változást.

Ezek után jönnek a kalászos növények. Azért ők, mert a sűrű vetésnek köszönhetően a legjobban jelezhetik az eltéréseket. Amit megfigyelhetünk, az színkülönbség, vagy magasságbeli eltérés. Leegyszerűsítve, ahol elégtelenek a növekedési feltételek, ott satnyább lesz, ahol pedig túl kedvezőek, ott az átlagnál jobban fejlődhet a növény. Mellőzve az egyes jelenségek pontos leírását, elég elhinni, hogy gyakorlatilag minden objektum látszódhat, csak fentről nem biztos, hogy el tudjuk dönteni, hogy mi is volt az valójában. És ezt látjuk macskaszemszögből, vagy magasról tekintve a szőnyegre.

sortáv különbség: balra kukorica, jobbra búza

A módszertanon túljutva már csak két dolog kell: egy azonosítható lelőhely, valamint a terepi szemle. A problémát már csak a zöldkár okozhatja, hiszen nem biztos, hogy sértetlenül tudunk a kalászosban gázolni, hogy hőn áhított lelőhelyünk közelébe férkőzzünk.

Korábban is igyekeztem egyes helyszíneket felkeresni, a traktornyomokban haladva, károkozás nélkül felderíteni a korábban a levegőből megfigyelt helyszínt, s tanultak ide, vagy oda, magam is meglepődtem, hogy milyen szépen kirajzolódhatnak a nyomok talaj-közelben is!



egy pusztuló lelőhely terepi képe, a gabona rajzolata, és a jelenség légi értelmezése

Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy mi lenne, ha a légi felvételek számítógépes feldolgozását néhány terepi kapcsolóponttal előmozdítanám… a légirégészetben ugyanis nem elég csupán fényképezni, a képeket értelmezni is kell, a térképre illesztéssel pedig a további munkát és a lelőhely azonosítását segíthetjük elő. Nyilván nem mindegy utóbbi pontossága, ami sok dolgon múlik. Elsősorban az úgynevezett kapcsolópontok számán és minőségén.

Ez annyit jelent, hogy egy légi felvételen kell találni olyan pontokat, melyet a térképen, vagy ortokorrigált (= térképi pontosságú) légi felvételen egyértelműen lehet azonosítani. Ha ezeket a pontokat fedésbe hozzuk, a légi felvétel a helyére kerül, s több-kevesebb pontossággal azonosíthatók lesznek a jelenségek. Ezeket az adatokat, ha GPS-be tesszük, a terepen egész pontosan azonosíthatjuk nem csupán a lelőhelyet, hanem annak egyes részeit is.



Szerettem volna ennél többet kihozni a dologból. Egyrészt kíváncsi voltam, hogy mennyire pontos egy átlagos légi felvétel feldolgozása, másrészt a korábbi terepi tapasztalatok alapján felmerült, hogy a fotókon látható nyomok talán bemérhetők a növényzet segítségével is. Ha ez sikerül, gyakorlatilag néhány deciméter pontossággal lehet a képeket a térképre illeszteni, és ezzel akár egy szondázó ásatás helyét is nagy pontossággal ki lehet választani viszonylag egyszerű és olcsó művelettel.

Adott volt az ötlet, és volt némi tapasztalat is, úgyhogy már csak egy hely kellett, ahol éppen kalászos növény van és még légifotó is akad a lelőhelyről, továbbá kellett egy geodéziai pontosságú, de egyszerűen kezelhető GPS.

A nézeteltérések elkerülése végett természetesen egyeztettem a terület kezelőjével, aki készségesen megengedte, hogy bemenjünk a gyönyörű, árpával borított táblába (ezúton is szeretnék neki köszönetet mondani!). Másrészt szükség volt egy műszerre, amit földrajzos kollégáimtól lehetett beszerezni (köszönöm Ilisics Nóra és Szücs Tamás műszer-kezelési segítségét).



Rover mérést végeztünk. Ez annyit tesz, hogy egy fixen lerakott GPS gyűjti az adatokat a műholdaktól, valamint korrekciót végez, míg egy másik készülékkel mérjük a pontokat. Utóbbi pontos adatait a két készülék közti kommunikáció teszi lehetővé, vagyis végeredményben – ha a fix GPS koordinátája pontos – abszolút pontossággal gyűjthetők az adatok.



A légi felvételek alapján úgy gondoltam, hogy a növényzeti anomáliák minden kétséget kizáróan jelezni fogják a lelőhelyet. Ehhez képest egyes részeket könnyedén tudtuk azonosítani, míg máshol hosszas keresgélés, terepi térinformatika és nyomtatott, korrigált légifotó segítségével sem találtuk meg a jelenségeket. Érdekes volt lentről, más dimenzióból szemlélni mindazt, amit a levegőből már jól ismertem. Megváltoztak a távolságok, sokszor azt is nehéz volt eldönteni, hogy hol is vagyunk.



a jelenség, az értelmezett jelenség, és a légi segítség

Ennek ellenére elegendő pontot sikerült rögzíteni, melyek lehetőséget adtak sok mindenre. Első, és legfontosabb tapasztalat, hogy a mai, geodéziai pontosságú GPS-ek, valamint a körültekintő felkészülés, jó légifotók és nem utolsó sorban az együttműködő gazda lehetőséget teremet régészeti lelőhelyek növényzet általi, terepi azonosítására. Második, és szintén jelentős eredmény, hogy a bemért pontok alapján gyakorlatilag geodéziai pontossággal azonosíthatók a jelenségek, ami alapján a felvételek feldolgozása és elemzése más szintre emelkedik.



értelmezés terepi kontroll nélkül, és a mérés pontjai (keresztjei)... néhány méter eltérés

Mit jelent mindez? Egy kis játékkal talán szemléltethetem a jelentőségét: képzeljük el, hogy a levegőből jól látható a lelőhely. Képzeljük el, hogy a növényzet a terepen is szépen kirajzolta a jelenségeket, melyeket követve – furcsa érzéssel – egy régészeti korszakba sétálhatunk bele. És most képzeljük el, hogy learatják a növényt, és ismét a terepen sétálunk. Körülöttünk a csendes táj, a kietlen puszta, a százméternyi egyhangú szántó. Egy-egy kőben megakad tekintetünk, egy-egy kerámiadarabot felszedünk. Egy régészeti lelőhelyen vagyunk. Vagy éppen egy római villa belső udvarából figyeljük a tájat, az idő múlását?! Ugye, nem mindegy!

Itt is tarthatunk, ha szeretnénk, és ha lehetőségünk nyílik rá!

8 komment

Címkék: régészet gps mérés mezőgazdaság római térinformatika örökségvédelem légirégészet terepi kontroll rover mérés

A bejegyzés trackback címe:

https://legiregesz.blog.hu/api/trackback/id/tr423045764

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Genealogus · http://genealogia.blog.hu/ 2011.07.12. 11:23:45

Szuper cikk! Több helyen érdeklődtem, hogy mi a helyzet a Mezőzsadánynál felülről látható óriási kiterjedésű "mintával", de nem kaptam választ. Te esetéeg tudsz róla valamit? maps.google.com/local?f=q&hl=en&q=Romania&t=k&ll=45.920826,21.243868&spn=0.00915,0.024204&t=k

légipék 2011.07.13. 09:48:45

@Genealogus: tudtommal a jelenleg ismert legnagyobb kiterjedésű bronzkori erődítés/erődített telep árkai látható a műholdképen (is). Romániai kutatók vizsgálják a helyszínt.
Légipék

Cho. 2011.07.13. 10:50:27

Köszönöm a választ. Nyilván erődítmény, de gondolom azt valami köré építették. Arra lettem volna kíváncsi, meg tudták-e már határozni azt, hogy melyik néphez fűzhető az építése, illetve találtak-e már tárgyleleteket a környékén.

Genealogus · http://genealogia.blog.hu/ 2011.07.13. 10:51:11

(a választ én írtam, csak másik nickkel)

légipék 2011.07.13. 12:23:03

@Genealogus: némi fejtörést okozott, mert nem kimondott érdeklődési területem, de csak találtam hozzá forrást:
anale-informatica.tibiscus.ro/download/lucrari/7-1-26-Micle.pdf

lomposfarkas 2011.10.09. 00:40:27

Jó, hogy ráakadtam a blogodra! Mostanában kukkolgatom a hidegháborús bunkerjainkat összekötő futóárkok lenyomatait (a bunkerokat meg persze elfogom a helyszinen, remek hobbi :)
Lenyűgöző, ahogy a homogén, sima szántóföldön semmit sem látni a 60 év szántás/boronálás után, de a vegetáción azonnal megjelenik a nyoma. Erre itt egy példa:
www.bing.com/maps/?v=2&cp=46.078623541866705~19.170157682281758&lvl=18&dir=0&sty=h&form=LMLTCC
További szépségek :)
www.bing.com/maps/?v=2&cp=46.110849946761704~19.226868735308106&lvl=18&dir=0&sty=h&form=LMLTCC
www.bing.com/maps/?v=2&cp=46.114148391846996~19.35458305764442&lvl=18&dir=0&sty=h&form=LMLTCC

légipék 2011.12.02. 21:41:04

@lomposfarkas: bocs, hogy ilyen megkésve írok!
Többször látok/fényképezek ilyenek a repülések során, hadszíntérkutatáshoz tényleg értékes anyagok. A Bing vagy a Google pedig sok-sok csemegét kínál, s talán egyszerűbb is, mint "légirégészkedve". Az lesz a szép, mikor már sokkal részletesebb távérzékelési adatokkal fognak szabadon elárasztani minket. Persze mindig a régiek kerülnek majd fel, node az évtizedes vagy évszázados nyomok esetében ez kit érdekel :)