levegőből ás a szakkör (?!)

történt egyszer, hogy némi hírverést csapattam egy érdekes megfigyelés körül... így született a blog neve. nem tőlem, ráadásul a teljes értelmetlenség határát súrolja. úgyhogy igyekszem inkább kisütni valami értelmeset belőle... vagyis - közérthetőbben - a légirégészetből!

Copyright

Az oldalon megjelenő tartalmak(képek és szöveg) bármilyen utánközlése, sokszorosítása és elektronikus tárolása a szerző engedélye nélkül tilos. Minden jog fenntartva.

Időjárás előrejelzés (www.időkép.hu)

Időjárás előrejelzés

Téli árnyak

2010.01.16. 18:35 légipék

A fázósabbakat már a cím elolvasásakor is a hideg rázza, én csak a repülő ablakának kinyitását halogatom. Hiszen a tél – szerencsére – nem szögezi földhöz a légirégészt, csak a megfelelő alkalom kivárására kényszeríti. Várni már ősszel, hogy lehulljanak a lombok, várni, hogy a Nap egyre alacsonyabban járjon, és várni, hogy lehulljon a hó. Aztán persze reménykedni, hogy mindezek együttállásakor a felszállásra is lehetőség nyílik…

 

 

A téli időszak más dimenzióba röpíti a kutatót. A táj színtelen, a sejtelmes pársásság (vagy a kristálytiszta égbolt) és az alacsony napállás hatására pedig kicsit csendesebbé, bensőségesebbé válik a megfigyelés. Mintha egy pillanatképet kapnánk a vidékről, mintha semmi sem mozdulna körülöttünk.

 

 

Módszertani szempontból két segítőre számítunk: a kisebb eltéréseket elfedő hótakaróra, és a domborzati különbségeket jelző árnyékra. Nélkülük, de főként a súrlófény nélkül nem is érdemes felszállnunk.

 

 

A fény-árnyék hatás kihasználása gyakorlatilag a légirégészet hőskorába visz minket, hiszen az első eredményeket is ennek köszönhették a kutatók. Így nem is véletlen, hogy a kezdeti szárnypróbálgatások után főként azokról a területekről jöhettek az eredmények, ahol ezzel a módszerrel kutattak a régészeti nyomok után. A Közel-Keleten folyó munkáknál természetesen nem a hó, hanem egy hasonló homogenizáló tulajdonsággal rendelkező anyag, a homok hatását használhatták ki. A légirégészet módszertanának fejlődésével a fény-árnyék hatás szerepe nem csökkent, sőt, sikerült egy egész évszakot kizárólagosan sajátjává tenni.

 

 

A téli súrlófény segítségét olyan esetekben használhatjuk, mikor a régészeti nyomokból még megmaradt valami. Ez a „valami” lehet pozitív, vagy negatív domborzati eltérés, egyszerűbben kiemelkedés, vagy bemélyedés. Mielőtt elhamarkodottan közbevágnánk, hogy „dehát ezt bármikor észrevehetjük”, érdemes elgondolkodni a megfigyelési módon és a hó szerepén.

 

 

A felszín egyenetlenségeit valóban észrevehetjük (esetleg a felszínen járva is), hiszen az árnyék, főleg a súrlófény keltette árnyék kontrasztosan mutathatja azt szinte bármikor. A nyomokra mégis nehéz rálelni, hiszen a talaj és a rajta levő növényzet, gaz, lehullott lomb, stb. eltérő színei megcsalják szemünket. A kisebb árnyékos területeket könnyen összekeverhetjük a fentebb leírt jelenségekkel, így átsiklunk a tényleges látnivalón. Ha mindezt hó borítja (ahogy a korábbi kutatásoknál a homok), a színbeli eltéréseket a homogén fehér váltja fel. Szemünk ekkor csak a fény-árnyék jeleket veszi észre, melyek között ott rejtőznek a régészeti jelenségek is.

 

 

Másik előnye a téli kutatásnak, hogy a lombhullató erdőkkel borított területeken átlátunk a lombkoronán, belátunk az erdő alá. A megfelelő alkalmat kihasználva így megtalálhatjuk az erdők mélyén rejtőző régészeti lelőhelyeket is.

 

 

A téli kutatások elsődleges célpontjai a lineáris nyomok (árkok, töltések), különböző kiemelkedések (halomsírok) és erődítések nyomai (földvárak, történeti nyomok: lövészgödrök, stb.). A hó egyenletes fedésében, a lombkorona hiányát kihasználva hosszan követhetővé válnak ezek a jelenségek, vagy fekvésüket lehet kiválóan megfigyelni. Halomsírmezők esetében a már korábbról ismerteket is érdemes felkeresni, hiszen a terepen azonosított halmokon túl kisebbeket (melyek elkerülték figyelmünket) is felfedezhetünk. Ugyanez érvényes a földvárak, és más erődítések esetében is, hiszen ilyenkor korábban nem látott, vagy nehezen értelmezhető részeket figyelhetünk, érthetünk meg. Az „egyszerűsített” tájkép jó alkalmat teremt a térkép-szerű értelmezéshez, ugyanakkor a térképre illesztést megnehezíti a kapcsolópontok hiánya.

 

 

A légirégészet e módszertani lehetőségét technikai eszközökkel ma már lehet helyettesíteni. A LiDAR, avagy légi-lézerszkennelés segítségével az eredmény közel azonosnak tekinthető. A letapogatás eredményeként egy négyzetméterről közel szász magassági adatot gyűjthetünk, mely nagyobb terület esetén ugyanúgy kiemeli a domborzati eltérések szabályszerűségét. Mellette szól, hogy nagyjából 2 cm (x,y,z dimenziókban, és a mért pontokban) pontosságú domborzatmodellt eredményez, mely további elemzéseket is lehetővé tesz. A mérés részletessége azonban több dologtól függ: a mérési magasságtól, a terület növényzeti fedettségétől és a növényfajtától, ugyanis a lézer nem hatol át ezeken, hanem visszaverők róluk (ezzel csökkentve az adott területre eső pontok számát). Mi szól ellene? Nagyon drága (összességében olcsóbb, mint geodétával ilyen részletességű mérést végeztetni!), és az emberi szemet (az összefüggések meglátását) továbbra sem helyettesíti. Ettől függetlenül remélem térhódítását, hogy a légirégészeti felderítéssel ötvözve egyre több információhoz jussunk!

 

 

 

4 komment

Címkék: tél árnyék légirégészet súrlófény sánc halomsír

A bejegyzés trackback címe:

https://legiregesz.blog.hu/api/trackback/id/tr1001677497

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

obolus 2010.01.28. 08:37:52

Szép lehet fentről a téli táj:)
Ez a lézeres letapogatás nagyon érdekes, ezt repülőgépről végzik szintén?

légipék 2010.01.28. 08:41:33

@obolus: repülő eszközről = helikopter ideális, de akár kisrepülőről is lehet. Nyilván a mérési módszertől függ.

obolus 2010.01.28. 21:01:27

Szép látvány lehet fentről a téli táj.

Magyarországon használtok Lidar-t? Ez egy készülék amit a repülőgépre lehet felszerelni?

légipék 2010.01.28. 21:05:25

@obolus: sajnos az ára miatt még nem volt rá lehetőségünk, de remélem mielőbb tesztelhetjük valamelyik érdekes lelőhelyen. Mivel kisebb repülővel is lehet végezni a mérést, ill. mag a műszer+feldolgozás ára is csökken, egyszer csak sikerül!
süti beállítások módosítása